Ezt olvasta már?


A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához

December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.

 

 

Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.

 

A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.

Légüres tér

 

Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat. Az idei tavaszi félév nem érintett, a magyar diákok mehetnek a célegyetemekre, más kérdés, hogy a jövő évre betervezett külföldi félévek december óta bizonytalanná váltak.

 

Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.

 

Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.

 

Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.

 

A Bizottság további információt nem adott, így nem tudjuk, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.

 

Ugyanakkor EU-s forrásból úgy tudjuk, az érintett pályázatok között van

 

Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.

Fájó pont

A helyzetet kezelendő és a kedélyeket nyugtatandó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) továbbra is javasolja az alapítványi egyetemek részvételét a pályázatokban, ugyanis nyertes pályázat esetén kínálkozik egy kiskapu: a minimum három EU-s ország három egymástól független jogi entitásából álló nyertes konzorciumokban az alapítványi magyar egyetem átminősíthető társult taggá. A kutatásban részt vehet, de EU-s forrást nem kap – ezt az összeget a magyar kormány megfinanszírozhatja.

 

Ehhez is feltétel, hogy a társult taggá minősítés után is megfeleljen az adott konzorcium az adott pályázati kiírásnak, ugyanis nem minden pályázat engedi meg a társult tagok jelenlétét.

 

Mindez azzal is járhat, hogy egy magyar alapítványi egyetem kiszorul az adott projektből, mert a konzorcium számára a szerződéskötés és így az EU-s pénz akadályává válik.

 

A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, és EU-tagjelölt országok.

 

A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.

 

A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat. Kiemelten fontos a programban az egészségüggyel, idősödő társadalommal, biztonsággal, környezet- és légszennyezéssel, éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelése és megoldása. Alappillér a digitalizációval, energiaellátással, mobilitással, élelmezéssel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatása is.

 

Például csak közös, nemzetközi használatú kutatóközpontokra majdnem 2 milliárd eurót, klímával és energiával kapcsolatos kutatásokra több mint 15 milliárd eurót szán a program.

Sok millió euró

 

Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.

 

Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.

 

Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.

 

Mivel az NKFI-től hiába kértünk információt a magyar egyetemek részvételéről a Horizont-programokban, az EU általános, egyes tagországok és EU-programok forrásfelhasználásának alapinformációit gyűjtő adatbázisából tájékozódtunk.

 

Ez alapján a H2020 mintegy 370 millió elnyert eurója több mint ezer aláírt kutatási projektet jelentett hét év alatt.

A teljes program kicsivel több mint fél százalékát tették ki a Magyarországra érkező pénzek.

A magyar pályázatok sikerrátája 12,4 százalék volt, ami pár tized százalékponttal több, mint az átlagos sikerráta.

 

Nézzük a legnagyobb összegeket elnyert felsőoktatási intézményeket. 2014 és 2020 között

 

a legtöbb forrás, közel 22 millió euró a – már bécsi székhelyű – Közép-Európai Egyetemre;

18 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre;

közel 17 millió euró az – Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő – Kísérleti Orvostudományi Intézethez;

majdnem 15 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett.

 

Alább látható a top 30-as lista, amelyen már szerepelnek mostanra alapítványi formában működő intézmények is, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

 

Flourish logoA Flourish chart

 

Eddig a 2021 júniusában indult Horizont Európa bő másfél éve alatt 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, ez szintén fél százalékát tesz ki az eddig összesen odaítélt összegeknek.

 

Magyar féllel kétszáz megállapodást írtak már alá, a sikerráta 21,5 százalékos eddig, tehát magasabb, mint az előző ciklus hétéves átlaga.

 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közel 4 millió,

az NKFI 3,2 millió,

a Corvinus 2,55 millió euróhoz,

a Szegedi Tudományegyetem 2,4 millió,

a Semmelweis 1,77 millió euróhoz jutott hozzá.

 

A közalapítványi fenntartású egyetemek már több tucat pályázatot írtak alá a Horizont program részeként, összesen a 10 millió eurót is meghaladja az odaítélt összeg. Az alapítványi magyar egyetemek közül a legsikeresebbek a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis.

Feltétel az autonómia helyreállítása

 

Ugyanakkor nem csak a millió eurókról van szó. „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”, mondja Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa, aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is.

 

„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”

forrás: g7.hu







0


Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




0

hírek innen, onnan

Tavaly év végén közel negyven milliárdot szórt el kampányokra Rogán minisztériuma

Három hónap alatt költött el ennyit kormánykommunikációra a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Ez a 60 éves western tette halhatatlanná Clint Eastwood nevét

A Jó, a Rossz és a Csúf hatvan évvel bemutatója után is a streaming egyik legnépszerűbb klasszikusa.

Hamarosan letelik a 48 óra, Donald Trump a békéhez vezető út első lépését már megtette

Az amerikai elnök sikeres tárgyalásokon van túl Iránnal.

„Adj életjelet magadról.” – Ahogy Egressy Mátyás mobilját, az eltűnt Bence telefonját is egy hajléktalannál találták meg

Aggasztó rejtély, egy hónapja, 2026. február 23-án látta legutóbb a családja Budai István Bencét. A 30 éves férfi kora hajnalban ment...

Óriási lyuk tátong a magyar költségvetésben: és már az is látszik, mi borította fel az egyensúlyt

Bár az állam bevételei összességében nőttek, a kiadások drasztikus megugrása miatt az elmúlt 25 év második legnagyobb havi hiányát...

Hamarosan vége lehet a hatósági üzemanyagáraknak? Ennyibe kerülne most a benzin, gázolaj árstop nélkül

A növekvő nagykereskedelmi árak és a nemzetközi piaci bizonytalanságok miatt a szakértők szerint a hatósági árak fenntartása hosszú...

Országos áruházlánc húzza le végleg a rolót Magyarországon: ezzel teljes a kivonulás

2026. március végén bezárja magyarországi webáruházát, mivel a vállalat kivonul a hazai piacról.

Berki Sándor is visszalép – a Tisza Párt javára

Újabb ellenzéki képviselő lépett vissza a jelöltségről a Tisza Párt javára.

Életveszélyes helyzet alakult ki a Balatonnál: így oldják meg

A balatonszárszói önkormányzat 26 fa kivágását kezdeményezte. Az életveszélyessé vált növények ugyanis jó ideje súlyosan...

Srámek őszinte vallomása: "Bea teljesen más, mint aminek látszik!" – Kiderült az igazság a kiesés után

Gáspár Bea és Peter Srámek számára az elődöntő kapujában ért véget a Nagy Duett. Bár a páros két produkcióval is készült, a...

0

Sport

A világelső drámai összeomlása: „Nem bírom tovább, haza akarok menni.”

Carlos Alcaraz belefáradt a szakadatlan versenyzésbe.

Egy harmadikos gimnazista tönkreverte a sztárokat, ő minden idők legfiatalabb világbajnoka

El kellett kéredzkednie a suliból, talán megbocsátanak neki a tanárok.

Pécsi Ármin nem marad Liverpoolban, miután öt gólt kapott vasárnap + videó

Hiába mutatott be kilenc védést a magyar kapus, ilyen súlyos vereségnek még nem volt részese Angliában.

Egyre veszélyesebb helyzetben a Ferencváros, a Győr ellen aranymeccset vívhat a bajnok

A labdarúgó NB I-ben most szünet következik a válogatott meccsek miatt, az izgalmak viszont ennél aligha lehetnek nagyobbak.

Varga Barnabás góllal tért vissza, meghökkentő az ellenfél edzőjének reakciója

Az AEK Athén a bajnoki címért küzd Görögországban.

Szerbiával játszik a magyar válogatott a világbajnokság selejtezőjében

A párharc visszavágója május 17-én lesz Veszprémben.

Szinte fél lábbal a BL-negyeddöntőben a Ferencváros

Egyszer sem került hátrányba a Ferencváros Németországban.

Varga Barnabás sérüléséről aggasztó dolgokat közölt az AEK Athén edzője

Le kellett cserélni a magyar válogatott támadóját, Marko Nikolics szerint nem fest jól a helyzet.

Durva törlesztés: a Real Madrid sztárját kiállították, amiért újra megtorolta a három évvel ezelőtti sértést

A Real Madrid 3-2-re legyőzte az Atlético Madridot és így nem nőtt tovább a hátránya a Barcelona mögött.

Tóth Alex Gucci ruhában jelent meg, Robbie Keane nem hagyta szó nélkül

Visszatért a Fradihoz a Bournemouth magyar válogatott játékosa.

0
0

Bulvár

Nem adta ki egy dunakeszi gyógyszertár az esemény utáni tablettát, mert nem fér össze a nézeteikkel

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt politikusai is próbálkoztak, sikertelenül.

A világelső drámai összeomlása: „Nem bírom tovább, haza akarok menni.”

Carlos Alcaraz belefáradt a szakadatlan versenyzésbe.

„Örökre az övé vagyok, mert senkinek nem kell egy nő, akinek gyereke van” – Így ejtik a férfiak csapdába a nőket a gyerekkel

A gyerekvállalás nemcsak a nők számára lehet eszköz, a férfiak is gyakran használják a gyereket arra, hogy magukhoz láncolják a nőket. Ez a jelenség, amelyet 'reprodukciós abúzusnak' nevezünk, számos nő életét

Magyar Péter: Amikor Nagykanizsára érkeztem, a kocsiból kiszálláskor 4-5 férfi támadt rám

A Tisza Párt elnöke szerint sokan javasolják, de továbbra sem fog golyóálló mellényt viselni vagy rendőri védelmet.

A világon végigsöprő düh lehet Orbán Viktor veszte

Megállíthatatlanul terjed az emberek dühe a világban, ami a nyugati országokban politikusok, máshol pedig rezsimek bukását okozta. Elképzelhető, hogy a magyar miniszterelnök ezúttal nem hasznot húz ebből, hanem pont

Fütyülés, kiabálás, fekete paraván Orbán hódmezővásárhelyi gyűlésén

A kormányfő oldalán futó közvetítésbe is behallatszódott a „mocskos Fidesz” rigmus, a kormányfő többször is az ellentütetőkhöz beszélt. 

Irán: a Hormuzi-szoros nyitva áll – de van egy feltétel

Nem teljes lezárás, de nem is szabad átjárás – Irán finomított álláspontja újabb bizonytalanságot hoz a globális kereskedelemben.

Cicák között nőtt fel a golden retriever: sírva nevetsz a végeredményen

Aki valaha is eltűnődött azon, milyen lehet, ha egy kiskutyát macskák között nevelnek fel, most végre választ kap. Ez a termetes eb ugyanis cicák társaságában cseperedett fel – és ennek hatására egy kicsit maga i

0